6p

Az Orbán-kormány október végén még a gázai tűzszünet ellen voksolt, kedden már tartózkodott. Azonban még így is a kisebbséghez tartozik: az ENSZ-tagállamok elsöprő többsége ugyanis azonnali tűzszünetet szeretne. Eközben már Joe Biden amerikai elnök is az elszigetelődés veszélyére figyelmeztette Izraelt, Josep Borrell uniós külügyi főképviselő pedig azt mondta: a gázai pusztítás nagyobb annál, mint ami Drezdát és Kölnt érte a II. világháborúban.

Azonnali humanitárius tűzszünetre szólított fel kedden az ENSZ-közgyűlés a palesztin Hamász szélsőséges iszlamista szervezet és Izrael közötti háborúban.

Kisebbségben a magyar kormány

A határozatot – amely nem kötelező érvényű, de politikailag mégis fajsúlyos – az ENSZ-tagállamok elsöprő többséggel támogatták:

186 ország közül 153 voksolt igennel, köztük az EU-tagországok csaknem kétharmada.

Ez 82 százalékos arány, és érdemi növekedés ahhoz képest, hogy az október végi szavazáson „csak” 120 ország követelte a harcok azonnali beszüntetését. (Az elfogadáshoz egyébként kétharmados többség is elég.)  

Csupán 23 ENSZ-tagország – az uniós tagállamok közül Magyarország, Bulgária, Hollandia, Litvánia, Németország, Olaszország, Románia és Szlovákia – tartózkodott, és 10 ország szavazott nemmel: Izrael, az Egyesült Államok, Ausztria, Csehország, Guatemala, Paraguay, Libéria, a Mikronéziai Szövetségi Államok, Nauru és Pápua Új-Guinea.

A magyar kormány október végén még nemet mondott a tűzszünetre, tehát mostanra mérsékelte az álláspontját. Ugyanakkor még a tartózkodással is egyértelmű kisebbségben maradt az ENSZ-tagországok között.

Az ENSZ-közgyűlés szavazásának végeredménye a gázai tűzszünetre felszólító határozatról. A zöld szín igent,  a piros nemet, a sárga tartózkodást jelent.  Fotó: Twitter/UN News
Az ENSZ-közgyűlés szavazásának végeredménye a gázai tűzszünetre felszólító határozatról. A zöld szín igent, a piros nemet, a sárga tartózkodást jelent. Fotó: Twitter/UN News

A nemmel szavazók száma egyébként 14-ről 10-re csökkent október óta. Horvátország például anno nemmel, kedden viszont már igennel voksolt.  

A határozat súlyos aggodalmát fejezi ki a  Gázai övezetben uralkodó „katasztrofális humanitárius helyzet” és „a palesztin civil lakosság szenvedése” miatt. Kiemeli, hogy a palesztin és az izraeli civil lakosságot is meg kell védeni a nemzetközi humanitárius joggal összhangban, és mindegyik felet ennek betartására szólítja fel.

Egyúttal követeli a (Hamász által fogva tartott) túszok „azonnali és feltétel nélküli” szabadon bocsátását, valamint a humanitárius segélyek bejutásának biztosítását (Izrael részéről).      

Elszigetelődik Izrael

A tegnapi szavazás eredménye is azt jelzi, hogy Izrael egyre inkább elszigetelődik a nemzetközi közösségen belül az óriási civil áldozatokkal járó gázai hadjárata miatt, amelyet a Hamász október 7-i terrortámadása után indított. (Utóbbiról itt írtunk részletesen.)   

Kedden Joe Biden amerikai elnök – miközben jelezte, hogy Izrael biztonságát tekintve továbbra is számíthat az Egyesült Államokra – már figyelmeztette Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy a zsidó állam Gáza „válogatás nélküli bombázása” miatt kezdi elveszíteni Európa és a világ nagy részének támogatását.

Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő pedig egyenesen azt mondta, hogy a gázai pusztítás mértéke példa nélküli a történelemben. Szerinte az nagyobb annál, mint ami Drezdát és Kölnt érte a II. világháborúban, és hasonló a hamburgihoz, ahol az épületek és az infrastruktúra kétharmada megsemmisült.

Drezda szőnyegbombázását 1945 februárjában az amerikai és brit légierő által a II. világháború egyik legpusztítóbb és legvitatottabb bombázásaként tartják számon történészek.

Hozzátette: a halálos áldozatok száma akár 20 ezer is lehet. "Ezt a borzalmat nem lehet igazolni azzal a szörnyűséggel, amelyet a Hamász terroristái követtek el a gázai határhoz közeli kibucok ellen Izraelben. (…) Ha erkölcsileg nézzük, kell lennie egy alternatívának annyi ártatlan ember halálával szemben. Sajnos, amit tapasztalunk, azt nem lehet igazolni” - mondta  az MTI szerint az izraeli légicsapások okozta pusztításra utalva.

Izraeli légitámadásban megsebesült palesztin gyerekek egy kórházban Khan Yuniszban a Gázai övezet déli részén 2023. december 5-én. Fotó: EPA/HAITHAM IMAD
Izraeli légitámadásban megsebesült palesztin gyerekek egy kórházban Khan Yuniszban a Gázai övezet déli részén 2023. december 5-én. Fotó: EPA/HAITHAM IMAD

Az általa idézett adatok szerint a gázai áldozatok 60-70 százaléka civil, a teljes lakosság 85 százaléka (1,9 millió ember) pedig menekültté vált.

Borrell egyúttal aggodalmát fejezte ki a ciszjordániai zsidó „szélsőséges telepesek erőszakos cselekedetei” miatt. Elítélte azt is, hogy az izraeli kormány a kelet-jeruzsálemi telepek további bővítése mellett döntött, annak ellenére, hogy ezek a telepek a nemzetközi jog értelmében illegálisak.

Apokaliptikus viszonyok

Ami a Gázai övezet illeti, helyi közlések szerint eddig több mint 18 ezer ember vesztette életét az izraeli hadműveletekben október 7-e óta (ennyi halottat regisztráltak),

Az áldozatok között több mint 5100 nő és több mint 7700 gyerek van. További 8 ezer ember feltehetően a romok alatt fekszik, 50 ezer ember pedig megsérült.

Ciszjordániában legkevesebb 275 palesztin, köztük 63 gyerek vesztette életét a zsidó telepesek, illetve az izraeli rendfenntartók támadásaiban október 7-e óta. Izraeli oldalon mintegy 1200 áldozatot regisztráltak (köztük mintegy 800-an civilek), többségük a Hamász október 7-i terrortámadásában halt meg.

A gázai áldozatok számáról közölt adatokat az Egészségügyi Világszervezet, a WHO sem vonja kétségbe, a gázai közlések korábbi háborúk idején valósnak bizonyultak a későbbi ellenőrzés során.

Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy törekszik a civil áldozatok minimalizálására, egy izraeli tényfeltáró portál, a +972 cikke szerint ugyanakkor ez nem igaz. A portál izraeli hírszerzési forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy Izrael a mostani hadműveletei során a korábbinál szélesebb körben engedélyezi a nem katonai célpontok elleni támadásokat, fellazította a várható civil áldozatok miatti korlátozásokat, valamint tömegesen támad lakóépületeket, toronyházakat és középületeket.

A bombázások okozta katasztrófát súlyosbítja, hogy nem jut be elég segély az övezetbe. Egy magasrangú ENSZ-tisztviselő a hétvégén arra figyelmeztetett, hogy a gázaiak fele már éhezik (az övezetben 2,2 millióan laknak, csaknem ötven százalékuk gyerek), 10-ből 9 ember pedig nem jut mindennap élelemhez.

A kórházak többsége már leállt, és tömeges fertőzés veszélye fenyeget: a túlzsúfolt menekültszállásokon eddig 360 ezer embernél állapítottak meg betegséget.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Elmozdult a 30 éves amerikai jelzáloghitelek kamata
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 17:04
Az Egyesült Államokban közel három hónapja a legalacsonyabbra csökkent a 30 éves jelzáloghitelek kamata a június 27-én záródott héten – közölte az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán.
Makro / Külgazdaság Meglepte az elemzőket az euróövezet friss adata
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 12:51
Nőtt a munkanélküliség, pedig nem ezt várták.
Makro / Külgazdaság Megint megfinanszírozták valakik az Orbán-kormányt
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 12:21
30 milliárd forinttal, ráadásul kisebb kamattal, mint legutóbb.
Makro / Külgazdaság Óvatos optimizmus Németországban
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 11:36
Túl van a legmélyebb ponton a német gépgyártás?
Makro / Külgazdaság Az egész világ és Donald Trump is erre a döntésre vár – nyilatkoztak az illetékesek
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 10:36
Kamatot vág-e a Fed? És mikor? Megszólalt a Trump által sokat kritizált elnök, illetve az amerikai pénzügyminiszter is.
Makro / Külgazdaság Ki fog itt tanítani?
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 08:51
Tovább nőtt a meghirdetett tanári állások száma.
Makro / Külgazdaság ÁKK: az egész évre tervezett forrásbevonás nettó 96 százaléka teljesült
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 18:50
Az intézményi forintpiacon erős kereslet mellett a nettó forint intézményi finanszírozási terv 75 százaléka, míg a bruttó aukciós kibocsátási terv 50 százaléka teljesült 2025 első félévben. A lakossági piacon érdemi portfolió-átrendeződés mellett és a jelentős átárazódások ellenére is jól áll az időarányos teljesülés.
Makro / Külgazdaság A kínai büntetővám a hazai húsfogyasztókat is sújthatja
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 17:15
A január óta ideiglenesen érvényben lévő védővám fennmaradása akár 3-4 százalékkal is megemelheti a sertés- és baromfihúsok kilónkénti árát a hazai piacon – figyelmeztet az UBM.
Makro / Külgazdaság Kiábrándító június – hatalmas visszaesés a román új autók piacán
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 16:46
Az új autók piaca 21,8 százalékkal zsugorodott az első fél évben – közölte az autógyártók és importőrök szakmai szervezete (APIA) kedden. A június különösen kiábrándító volt.
Makro / Külgazdaság Felpörgött az euróövezet inflációja júniusban
Privátbankár.hu | 2025. július 1. 14:39
Azonban az áremelkedés megfelelt az elemzők által vártnak az Eurostat kedden közzétett előzetes adatai szerint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG
OSZAR »